A franciáktól az oroszokig

Vasárnap már csak a legjobbak léptek asztalhoz az idei korosztályos Európa-bajnokságon. Magyar szempontból mi csak a serdülő párosban voltunk érdekeltek Imre Leila és Nagypál Csilla személyében. A délelőtti elődöntőben a román Diaconu, Lupu kettős volt az ellenfelük, akik sajnos esélyt sem adva léptek át Leiláékon. A második szettben csillant fel némi esély, talán ha az meglett volna, ki tudja. Ha...

Ennek ellenére mi így is nagyon büszkék vagyunk rájuk, hisz bár én első bejegyzésemben azt írtam, hogy szerintem ők vannak olyan ütősek párosban, hogy elcsíphetnek egy érmet, azért úgy gondolom mégis csak meglepetés számba megy sikerük.

Szép volt lányok! :)

Ami a többi versenyszámot illeti, az utolsó napon is történtek érdekes dolgok, meg igazából az egész EB alatt, amiket érdemes lenne megemlíteni. Még mielőtt belekezdenék, aki a részletes eredményekre kíváncsi annak ajánlom a következő oldalt: http://www.ettu.org/2012eyc/

A négy győztes: Tristan FLORE, Bernadette SZOCS, Alena LEMMER, Alexandre CASSIN

A serdülő lányok versenyében kiemelném az orosz Malanina és a lengyel Bajor negyeddöntős párharcát. Miután az orosz védekező stílusú és nem éppen a közbeütéseiről híres, így szerintem mondanom sem kell, milyen hosszú meccset játszottak. (Bár én is védő vagyok, sosem értettem azt a végtelen türelmet, amivel egyesek rendelkeznek..:D)

Lényeg a lényeg, az utolsó szett közepén azt vettük észre, hogy nagy a mozgolódás a bírói asztal mögött és ekkor lettünk figyelmesek a játékidőre. Hozzátenném, nagyon modern digitális számlálóval volt felszerelve az összes asztal, mely nem csak a szetteket és poénokat mutatta, de azt is hogy éppen ki szervál, ki kérte már ki az időt, mennyi van még hátra a szettek közötti szünetből, időkérésből és magából a meccsből. Na már most, ebből a meccsből csak két-három perc maradt, amit csak a számláló bíró látott és a küzdelem a végletekig ki volt élezve, amiből érzékelni lehetett, hogy ki fognak futni az időből. Mikor már csak 10 mp volt hátra, a főbíró odasettenkedett a játékvezető mögé és jelezte neki, hogy állítsa meg az órát. Ekkor mutatott az eredménykijelző 9:8-as állást Bajornak, majd néhány évszázaddal később 10:8-at a lengyelnek. Aztán a türelem Istennője, Malanina felhozta az állást 10:10-re, majd kiszedte a meccset 12:10-re. Nem tudom miért állíttatta le a játékidő számlálását a versenybíró, lehet úgy volt vele, hogy már csak néhány poén, de nem vagyok biztos abban, hogy ezzel nem Malaninának kedvezett.. Mindenesetre nem mindennapi dolog lett volna, ha sort kerítenek az időjátékra.
A versenyt egyébként a német Lemmer nyerte a francia Migot verve a döntőben.

Alena Lemmer két arannyal zárta a versenyt

A serdülő fiúkáknál a páros versenyszám egyik elődöntője hozott fordulatos összecsapást. A második kiemelt svéd Kallberg, Berglund kettős a francia Ruiz, Seyfried párossal csapott össze. A meccs igazán 2:2-es állásnál vált izgalmassá, amikor is a franciák erőre kaptak és 9:3-as vezetésre tettek szert. Annyira magabiztosan játszottak, hogy én már elkönyveltem az egyik döntősnek őket. A svédek viszont még nem, ugyanis pár perc alatt 9:3-ról 10:9 lett és egy kis csatározás után meg is nyerték a svédek 15:13-ra a döntő szettet. Bár én nem láttam, állítólag Szudi Ádám is megtapasztalta ezen az EB-n, hogy ez milyen érzés.

Egyéniben a francia Akkuzu és az orosz Chaplygin negyeddöntős összecsapása tetszett a legjobban. Micsoda véletlen, az orosz itt is védő volt.. Az első két szettet viszonylag simán lehozta az orosz, majd a francia úgy ment vissza az asztalhoz a második szett után, mintha akkor kezdődött volna a meccs. Ment előre, elkezdett bátrabban pingpongozni, majd a javára fordítva, 3:2-re alakította az állást. A hatodik szettben aztán Chaplygin lesérült és ápolást kért. Néhány percet állt a játék és úgy tűnt, a franciát ez sem zavarta meg, az orosz pedig erősen fájlalta a lábát. Mégis valahogy behúzta a védő és jöhetett a döntő szett. Hatalmas csata volt, a francia irányított, majd végül mégis mindkét félnek fájdalmas vége szakadt a meccsnek. A franciának mert kikapott, az orosznak, mert már alig állt a lábán.

Biztosan akadtak még érdekes meccsek, de én sajnos csak azokról tudok beszámolni, amiket láttam.

Ezenkívül jóslatom beigazolódott, miszerint a francia Cassin nyerte az egyénit. Bár nem hiszem, hogy nagyon magas szorzója lett volna ezen kijelentésemnek egy fogadóirodában.

Az orosz Chaplygin a győzelem után, ő sem akarta elhinni..

Az ifi lányoknál a befutó egyértelműen a románok kiválósága, Szőcs Bernadett lett, aki bezsebelve a csapat, egyéni és Soljával a páros elsőséget, három aranyéremmel térhetett haza. Ráadásul szettet is alig hullajtott. Nem rossz...

Ifi fiúk.. A legnagyobbak! Főleg a franciák! Az a profizmus, ami árad abból a nemzetből, irigylésre méltó. Annak biztosan megvan az oka, hogy négy francia jutott a legjobb négy közé. A csapatban ráadásul meccset sem vesztettek, ami azt jelenti, hogy nem volt olyan európai, aki egyesben jobbnak bizonyult volna náluk. 

Négyen a négy közt

Egy titkukat azért sikerült felfednünk még a csapatversenyek során! :) Épp a csoportmérkőzések mentek, amiket a lelátóról kísértünk figyelemmel, mikor azt vettük észre, két sorral lejjebb egy francia edző egy nagy táblagépet nyomogat. Semmi nem volt rajta csak két négyzet On/Off gombokkal. Beletelt egy kis időbe, mire rájöttünk mit csinál. A tőle mérföldekre lévő olasz - lengyel meccset vette videóra. A kamera a terem másik végén árválkodott az egyes asztalra irányítva, ahol a szóban forgó meccs ment. Amikor egy poénnak vége lett ő megállította a felvételt és mikor újra játékban volt a labda, folytatta a rögzítést. Mint később kiderült, a franciák az olaszokkal játszottak négy közé, biztosan fel kellett készülni rájuk, nehogy elveszítsék veretlenségüket.. Nekünk még kameránk sincs..

Ahol van pénz, ott nagyobb teret kap a profizmus. Sajnos nem elég a kiemelkedően lelkes és tehetséges játékos, a fantasztikus labdaérzék. Kell más is...

Összességében értek minket csalódások és kellemes meglepetések. Én személy szerint élveztem a kint töltött napokat bánhatja, aki nem látogatott ki drukkolni a srácoknak! Reméljük legközelebb nem csak élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodunk, de egy picivel több éremmel is! 

A szuper képekért pedig hatalmas köszönet Petinek, házi fotósomnak! :)

És most... HÁROM NAP ÉS ITT AZ OLIMPIA!!! Hajrá magyarok!!! :)