Múlt héten Somlyó Gergővel megejtettük a szokásos szezonvégi ki hogy van találkozónkat. Ilyenkor mindig alaposan kifaggatom, hogyan áll fel jövőre a csapat, lesz-e új igazolás. Nagyon kíváncsi tudok lenni, ha kell! Elvégre hallottam ezt-azt, amit az Utánpótlás Országos Bajnokságon kérdésemre még bőszen tagadott.
Egy telefonhívás és egy mókás kérdés. Így összegezném Jakab Jani átigazolási történetének kezdetét. Mikor meghallottam, hogy Jaki Európa legerősebb csapatából Budaörsre igazol, már tudtam, nem fogok bírni magammal. Elvégre két évig azt a Düsseldorfot erősítette, amelyik Ovtcharov kivételével a teljes német válogatottat felsorakoztatja. Timo Boll, Christian Süss, Patrick Baum, mind hatalmas név. 2011-ben megnyerte velük a Német Bajnokságot, Német Kupát és Bajnokok Ligáját. Idén újra ők bizonyultak a legjobbnak Bundesliga I-ben, de a sok sérülés miatt ezen kívül "csak" az ETTU Kupát hozták el. Két év tele sikerekkel!
 |
| 2011-ben mindent megnyert, amit csak lehetett |
Megkerestem hát, hogy arra a sok kérdésre, ami egy másodperc alatt megfogalmazódott bennem, választ kaphassak. Így jött az interjú, aminek a készítésébe még bele kell tanulnom, mert az első öt perc után arra eszméltem, hogy csak ő kérdez. :)
Azért valamit sikerült belőle is kiszednem, olvassátok sok szeretettel!
- Ilyen csapatba bekerülni egy magyar fiúnak szenzációs érzés lehet. Hogy jött a lehetőség?
- Négy évvel ezelőtt, az olimpia után megkeresett a francia Levallois csapata (melyet akkoriban Joo See Hyuk, Karlsson, Eloi és Chila alkotott). Örömmel csatlakoztam hozzájuk, de sajnos három hónap után a vállam felmondta a szolgálatot. Már az olimpiai selejtező előtt is rakoncátlankodott, de akkor még Szviti, a válogatott gyúrója össze tudta rakni. Miután kijutottam az olimpiára, jött a nyári felkészülés, így pihenés helyett még több megterhelést kapott, ami nem tett túl jót neki. Franciaországban már olyan erős fájdalmak gyötörtek, hogy fel kellett bontani a szerződést és beiktatni egy kényszerpihenőt. Ezek után egy évet lehúztam a BVSC játékosaként, de úgy éreztem a vállam javult és képes lennék újra egy nagyobb megterhelés alá vetni magam. Nem hagyhattam, hogy az álmaim csak úgy a semmibe vesszenek. Ekkor kértem szponzorom, a Butterfly segítségét, miszerint kiigazolnék a német első vagy második ligába. Így jött Düsseldorf. Több játékossal is tárgyaltak, így a katari és a kuvaiti Pro Tourtól tették függővé ki mellett döntenek. Életem formáját hozva végül rám esett a választásuk. (Katarban 16 közt volt, ahol azt a Kishiawát verte, aki akkor épp Düsseldorf színeiben játszott. Bár gondolom az a tény sem volt elhanyagolható, hogy BVSC-sként az azt megelőző évben oda-vissza verte Ovtcharovot a Bajnokok Ligájában.)
- Mennyi játéklehetőséget kaptál?
- Miután Bollt kímélték, szerencsére elég sokat. A Bundesligában a három legfontosabb meccsen játszott ő, a többin én, a Német Kupában és a Bajnokok Ligájában pedig a csoportmérkőzéseken bizonyíthattam. Idén már bonyolultabbá vált a dolog, mert Boll is sérülésekkel küszködött, Süssnek is porcleválás volt a térdében és nekem is kiújult a vállsérülésem, így cserélgettük egymást.
- Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál? Egyáltalán hogy érezted magad?
- Nagyon jól! Fantasztikus érzés volt részévé válni egy ilyen profi társaságnak! Mindenki segítőkész, mosolygós, minden vágyadat lesik, mindent megtesznek azért, hogy neked semmivel ne kelljen foglalkoznod, csak azzal, hogy kihozd magadból a maximumot. Mindig mindennek megvan a maga helye és ideje, már előre megkapod a következő félév programját, meg persze olyan apróságok is, hogy minden edzésen van labda, víz, a terem ki van takarítva, egy szóval minden adott a tökéletes felkészüléshez. Ezen kívül nagy a stáb is, mely a csapat ügyes-bajos dolgait intézi, de nagy szerepe van az önkénteseknek is. Ők azok a fiatalok, akik örömmel segédkeznek hétvégente, és mindezt csupán lelkesedésből teszik.
- Ha jól tudom, a szurkolók sem mindennapiak...
- Igen, van egy 20 fős fan club, akik mindenhová kísérik a csapatot, nagyon fanatikusak és mondhatni a csapat részét képezik. Ezen kívül rengetegen kilátogatnak az összecsapásokra, általában 600-800 nézővel telik meg a csarnok a meccsekre. A csúcs 2800 néző volt, ahol nagy meglepetésre megvertem a Bundesliga egyik legjobb játékosát, Wang Xit. Mondjuk azért az utolsó poén is emlékezetessé tette nekem azt a győzelmet! :)
- Milyen kapcsolatot sikerült kialakítani a csapattársaiddal?
- Baummal alakult ki a legszorosabb kapcsolat, ő közel lakott, sokszor töltöttük együtt a szabadidőnket. Boll is egy csendes, szerény gyerek, nagyon könnyű kijönni vele. Sokszor játszottunk lábteniszt bemelegítéskor vagy csak úgy, szórakozás végett. Az edző, Danny Heister nagyon jól összetartotta a csapatot, jó egységet kovácsolt belőlünk.
 |
| Patrick Baummal |
- Mit gondolsz miért ők a legjobbak Európában? Miért ők az egyetlenek, aki képesek felvenni a versenyt a kínaiakkal?
- Két szóban tudnám leginkább összefoglalni: MINŐSÉG és MUNKA! Mikor elkezdődik az edzés, az első poéntól kezdve mindenki 100%-os koncentrációval püföli a labdát. Mindenki úgy figyel már a bemelegítő feladatoknál is, mintha döntő szett 10:10 lenne. Ilyen a mentalitásuk. Ha csinálsz valamit, azt csakis maximális erőbedobással csinálhatod. Ezen kívül egy kicsit furcsa volt, mikor hétvégén meccsünk volt és az ember azt gondolta volna, hogy akkor hétfőn pihenő, de nem. Náluk nem létezik olyan, hogy szabadnap. Maximum egy fél, hogy reggel kialudd magad, majd délután újra a teremben a helyed. Ha nem pingpong, akkor kondi, szerva, futás.
A másik, hogy Németországban a kivételes tehetségű gyerekeknek 18 évesen megadatik a lehetőség, hogy egy sztárcsapathoz igazoljanak. Ez ugyebár plusz motivációt jelent, hisz tudod, hogy ez már egy magasabb szint, amihez fel kell nőni.
- Mi hozott haza?
- Elsősorban a vállsérülésem. Rá kellett jönnünk Dannyvel, hogy hiába a nem mindennapi lehetőség, az ugrásszerű fejlődés, ha ez mind bennem marad, mert a vállam nem bírja a terhelést.
- Mi is pontosan a probléma a válladdal?
- Íngyulladás, egy úgynevezett impingement szindróma. (Ilyenkor a vállcsúcs alatti anatómiai tér – rendszerint gyulladás miatt –
beszűkül, és a rotátor köpeny minden egyes felkar mozdulat során becsípődik a
vállcsúcs és a felkarcsont közé súlyos, egyre erősödő fájdalmat kiváltva.) A németek csapatorvosa folyamatosan kezelte a vállamat, itthonról kaptam segítséget Pavlik Attila keretorvostól és Torma Kriszti gyógytornásztól is, de tavaly nyáron meg kellett operálni. Az operációt sikeresnek könyvelték el, így hat hét pihenő után megkezdtem a felkészülést. Az elején nem is volt semmi probléma, teljes erőbedobással indultam neki a szezonnak és jöttek is a sikerek. (Bajnoki meccsen többek közt megverte Chen Weixinget is.) Nem sokkal később viszont kiújult a vállsérülésem, így megint vissza kellett vennem a tempóból. Most ott tartok, hogy akupunktúrára kell járnom.
- Hogy találtatok egymásra Budaörssel?
- Egyik nap felhívtam Gergőt, hogy nincs-e szüksége játékosra. Azt mondta attól függ, kire gondolok.. :)
- Miért épp Budaörs?
- Számomra Budaörs nagyon vonzó és szimpatikus, csupa jót hallottam róla. A társaság is fontos, de igazából szerettem volna egy olyan csapathoz kerülni, ahol tényleges munka folyik. A női csapat az utóbbi években komoly sikereket ért el, megindult az utánpótlás nevelés és egész komoly edzői gárda alakult ki. Nem titok, hogy most végzem az edzőit és idővel szeretnék már én is adni, nem csak kapni. Szívesen átadnám a tudásomat a gyerekeknek, hasznosítanám a megszerzett tapasztalataimat és Budaörsön mindez megadatik. Megegyeztünk, hogy heti rendszerességgel besegítek az utánpótlás edzéseibe is.
- Az első számú férfi csapat, melynek tagja leszel, idén feljutott Extra Ligába. Mennyire ismered a leendő csapattársakat?
- Nagy Attilával és Dohnál Gabival már korábban játszottam, Ecseki Nándival meg idén többször találkoztam a felnőtt válogatott edzésein. Épp ma lesz Budaörsön az évzáró, ahova meghívtak, így már most elkezdhetjük építeni a csapatszellemet! :)
- Mit gondolsz, milyen esélyekkel vágtok neki az idei bajnokságnak?
- Meg kell várni, míg kialakulnak a csapatok, de célkitűzés a bennmaradás. Igazából nem tudnám megmondani. Tudom, hogy sokan hazajönnek, így erősödik a liga.
- Mik a terveid a jövőre nézve?
- Igazság szerint a vállamtól függ. Úgy érzem most Budaörsön tökéletesen megtaláltam a számításaim, de ha egészséges leszek, szeretnék még egyet visszatámadni és újra megpróbálni magasabb szintekre törni. Ha ez nem sikerülne, komolyan gondolom, hogy edző legyek.
- Nem bírom ki, hogy ne kérdezzem meg.. Ha jól értesültem nemrég rád talált a szerelem? :)
- Bizony! :D Siket Katkával együtt járunk edzői gyakorlatra és ott találkoztunk. Miután ő is pingpongos, már ismertük egymást, de csak futólag. A gyakorlaton kezdtünk el beszélgetni majd végigjárva az ismerkedés lépcsőfokait, jelenleg egy párt alkotunk és nagyon jól érzem magam vele!
 |
| Ilyen egy düsseldorfi búcsú |
