DONIC vs BUTTERFLY (első felvonás)

Miután megírtam az első bejegyzésemet, a cégnél szóvá tették, hogy miért nem írtam magamról, miért írok inkognitóban. Igazából nem is tudom, nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget, de aztán rájöttem, ha köztudott, hogy nekem is van közöm a pingponghoz, talán bátrabban megosztjátok ti is a gondolataitokat, hisz tudjátok, hogy nem csak nyitott szájjal, bambán bólogatok a monitor előtt. Szóval, Németh Ági vagyok. De nem a kosaras. A védő. 1990-ben, hat évesen kezdtem a Statisztika Metalloglobusban (akkor még így hívták), megjártam a Postást, majd 2007-ben Budaörsön hagytam a szívem egy jó nagy darabját. Szögre akasztottam az ütőt néhány évre, de a szög lepottyant, az ütő meg újra a kezemben landolt. Jelenleg a Nagykanizsa első osztályú csapatát erősítem (néha meg gyengítem), de a Postás edzésein próbálkozom a szinten tartással. Na de ennyit rólam, és akkor most térjünk át a nap sporteseményére, a Budaörs-Postás rangadóra! Tudom, hogy ez érdekesebb, mint az én életpályám! :)

Mint tudvalevő, a budaörsi terem modern, kellemes, gyors, szerintem nagyon jó ott játszani, de sajnos kicsi. Szerencsére volt néző bőven, mint heringek a konzervdobozban, de a meccs hangulatának nagyon jót tett! Én legalábbis úgy éreztem, vágni lehetett a feszültséget a csapatok közt! A páros sima győzelmet hozott Budaörsnek, majd fej-fej mellett haladt a két csapat, de budaörsi lépéselőnnyel. Volt egy-két simább meccs, viszont a Pergel-Braun derbi nagy csatát hozott, utóbbi sikerével. Már 5:3 volt a Budaörsnek, mikor jött a Braun-Vajda és a Nagyváradi-Szvitán párosítás. Volt pillanat, mikor benne volt a levegőben az 5:5, de összességében úgy gondolom nem volt veszélyben a budaörsi győzelem. A legszínvonalasabb meccs egyértelműen az Éva és a "Cocó" meccse volt, ma mind a ketten remek formában voltak! Előbbit szerintem feltüzelte a Szandi elleni győzelem, utóbbi lelkének meg biztosan jót tett néhány hete az olimpiai kvóta megszerzése. A párharcot végül Vajda nyerte bebiztosítva ezzel a budaörsi győzelmet, Merci közben meg a másik asztalon szépített Szviti ellen. Megemlíteném, a mai fair play díj győztese egyértelműen a szülinapos volt (itt is Boldog Szülinapot, Merci!!!), aki a Szviti elleni meccsen 1:1 14:13-as állásnál megadott egy csuszát.

Tehát Budaörs-Postás 6:4, a rangadó második meccsét pedig másfél hét múlva rendezik a Postásban.

Lehet, hogy most egy kicsit rideg és tényszerű volt a beszámolóm, de miután Budaörs a szívem csücske, meg a DONIC szíve csücske is, viszont a Postásban edzem és imádom a csajokat, halálos csendben ültem végig a meccset. Aki ismer tudja, hogy nálam a csend alapból egy nem ismert fogalom.

Lényeg a lényeg, szép volt csajok és minimum egy ilyen izgalmas meccset várunk a visszavágón is!

Esetleg aki kíváncsi a részletekre, ne habozzon, kérdezzen bátran! Bár nem írtam le az eredményeket, jó a memóriám. Néhány napig még biztosan.. :)

A végére pedig egy mókás kép, egyszerűen nem bírtam ki, hogy ne rakjam be! :) Köszönet érte és a többi fotóért Határ Péternek!